|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 19 találat | lapozás: 1-19 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szõcs Géza 1996. április 24.1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. május 12.A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./2011. január 21.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Tisztújítások, elnökök - Sorrendben tizedik kongresszusára készül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség [.] Húsz év alatt mindössze két elnöke volt az RMDSZ-nek, amely ezzel is bizonyítja, hogy a legstabilabb romániai tömörülés. [.] Domokos-Szõcs párviadal Az RMDSZ idén X. kongresszusához ért. Jubileumi eseményhez illõen a tanácskozást az I. kongresszus színhelyén, Nagyváradon tartják meg február 26-27-én. Markó Béla megüresedõ elnöki székéért három jelölt verseng: Kelemen Hunor, Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely. 1990. április 21-23-án az RMDSZ legfõbb vezetõ testületének elsõ tanácskozása alkalmával két jelölt indult az elnöki tisztségért: a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) radikális fiataljai által támogatott Szõcs Géza költõ, valamint az RMDSZ helyi és megyei szervezeteit frissen megalakító kulturális elit derékhadára támaszkodó Domokos Géza, aki a bukaresti Kriterion könyvkiadót a Ceauºescu-féle diktatúra és cenzúra éveiben is bravúros ügyességgel vezette. Választás helyett azonban kompromisszum született, ennek nyomán az elnök Domokos, a fõtitkár pedig Szõcs lett. A kongresszus az RMDSZ-t nem pártként, hanem pluralista szövetségként határozta meg. Az 1990. májusi parlamenti választásokból az RMDSZ a második legnagyobb erõként került ki, és 41 honatyát küldhetett az új törvényhozásba. Az 1991. május 24-26-án megtartott marosvásárhelyi II. kongresszuson az egy évvel korábbi kompromisszummal szemben a régi-új két jelölt, Domokos és Szõcs között nemcsak éles vitára, de szoros küzdelemre is sor kerül, amelyen végén, két forduló után a tisztségében levõ elnök, Domokos Géza nyert meg 129-123 arányban. Szõcsöt alelnökké választották. Markó: papírforma szerinti gyõzelmek Tisztújítás tekintetében az 1993. évi, január 15-17-i brassói, III. kongresszus nem hozott izgalmat: Domokos Géza nem indult az elnöki székért, Markó Béla pedig elsöprõ gyõzelmet aratott egyetlen ellenjelöltjével, az alig néhány szavazatot összesítõ Mina Lászlóval, a Brassó megyei szervezet elnökével szemben. Tõkés László a tiszteletbeli elnöki címmel maradt, miután hosszas rábeszélés és tanakodás után, az utolsó pillanatban visszalépett az elnöki jelöltségtõl. Az újonnan megválasztott elnöknek a május 26-28-a között Kolozsváron megrendezett IV. kongresszuson sem kellett idegeskednie az elnökválasztás alkalmával: bár ezúttal két ellenjelöltje is volt, Borbély Imre, volt elnökségi tag és Kónya-Hamar Sándor, kolozsvári parlamenti képviselõ személyében, ismét magabiztosan gyõzött 226 szavazattal vetélytársai 51 illetve 57 voksa ellenében. 1997. október 3-4-én Marosvásárhelyen, az V., rendkívüli kongresszuson nem tartottak tisztújítást. Ez a kongresszus volt egyébként az elsõ az RMDSZ 1996. évi kormányra lépése után. Az éles vita azonban nem hiányzott, a nézetkülönbségek elsõsorban Markó Béla szövetségi és Tõkés László tiszteletbeli elnök között voltak szembetûnõek. Markó Béla kétharmados többséggel gyõzött az 1999. május 15-16-i csíkszeredai, VI. kongresszuson is. Az RMDSZ belsõ ellenzéke által indított Kincses Elõdnek esélye sem volt vele szemben. [.] Bogdán Tibor, �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 2.A megbékélés jegyében újult meg a Mátyás-szoborMagyar és román részvétellel hivatalosan is átadták Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot. Az együttmûködés fontosságát hangsúlyozták az ünnepségen részt vevõ politikusok. A magyar és román állam képviselõi szombaton Kolozsváron avató ünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban. A magyar-román együttmûködés fontosságát hangsúlyozták a politikusok Sorin Apostu, a kincses város polgármestere és László Attila alpolgármester üdvözlõ beszédében a mûemlék felújítása kapcsán egyaránt méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttmûködésen alapuló együttélését. Kelemen Hunor: Mátyás a kolozsváriaké Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett Kolozsvár egykori nacionalista polgármesterére (nem mondta ki Gheorghe Funar nevét), aki a királyt számûzni akarta a város fõterérõl. Akkor fölemelték szavukat ez ellen az erdélyi, kolozsvári magyarok, értelmiségiek, akik megvédték a királyt - mondta. Kelemen szerint õk annak a történelmi alaknak a szellemi örökségét óvták, akit Erdélyben mindannyian a magukénak tudnak. Mert Mátyás király a kolozsváriaké, az erdélyieké, Európáé, a kereszténységé - hangsúlyozta a szónok. Semjén: a szoborcsoport a magyar megmaradás jelképe Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport háromszoros szimbólum. Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejezõdésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceausescu-féle rombolást, akárcsak a Ceausescu-epigonok rombolási kísérletét. A szobor restaurálásnak története pedig a román-magyar együttmûködés fontosságát jelképezi - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével. Réthelyi: Kolozsvár nem vesztette el arculatát Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának vezetõje kifejtette: a kolozsvári magyaroknak sikerült megõrizniük magyar önazonosságukat, a város nem veszítette el arculatát. A magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne ez - mondta a miniszter, aki szerint Fadrusz János Mátyás-szobra a magyar képzõmûvészet egyik csúcsteljesítménye. Tõkés: jó lesz egyenrangú polgárnak lenni Európában Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a szobrot a Ceausescu-idõszakában nem sikerült lerombolni. Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon - szögezte le Tõkés. Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon. Ez a mostani esemény hirdesse azt a reményt - mondta -, hogy végre-valahára újból jó lesz románnak lenni Stefan Cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában, magyarnak, románnak és száz nyelven beszélõ, egyenrangú polgárnak lenni Európában. Szõcs Géza: a régmúlt ködébe veszett az ellenségeskedés Szõcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetõk részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyûlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette. Akkor a bicskák kinyíltak a zsebekben - emlékezett Szõcs Géza. Mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el õket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól - tette hozzá. Erre szerencsére nem került sor - mondta -, de ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a két évtizeddel ezelõtti nap. Erdély.ma 2011. április 5.Ismét kiadták a valamikor zárolt Erdély nagymonográfiátHetven évet kellett várni a valamikor gróf Teleki Pál által kezdeményezett, és megjelenését követõen szinte azonnal zúzdába és indexre került nagy Erdély monográfia újrakiadására: a monumentális kötetet a magyarországi Kráter Mûhely Egyesület gondozásában veheti most kézbe az olvasó - derült ki az április 2-án a Református Kollégium dísztermében megtartott könyvbemutatón. A nap kulturális eseményekben zsúfolt mivolta ellenére is szép számú érdeklõdõ vett részt a rendezvényen, amelyen szó esett a húsz éve mûködõ Kráter Mûhely Egyesület tevékenységérõl is. Turcsány Péter író, a kiadó igazgatója elmondta: céljuk a Kárpát-medencei magyar kultúra, valamint a világkultúra szolgálata, fõként olyan könyvek kiadásával, amelyeket az elmúlt rendszerben zároltak vagy igyekeztek agyonhallgatni. A kötet laudációját Szõcs Géza kultúráért felelõs államtitkár mondta el, kiemelve: az elsõ megjelenéskor, apáink, nagyapáink idejében ez a könyv személyes és nemzeti ereklyének számított, és ma is ezt a szerepet tölti be. - Borítójának vérbordó színe egyszerre jelképezi az életet és mindazokat, akik meghaltak szülõföldjükért, a címer pedig üzeni Erdély térbeli és idõbeli egységét, ami a miénk, magyaroké - értékelte az államtitkár. Az író-politikus elismeréssel szólt a kötet mögött álló tudóscsapatról, amely idõvel dacoló értéket alkotott egy olyan korban, amikor szépirodalmi és tudományos mûvek ezrei estek áldozatul a tisztogatásoknak: - Többek között Márai Sándor, Wass Albert, Hóman Bálint könyvei, de egész korszakok és események tûntek el -, mondta, felelevenítve azt az idõszakot, amikor maga a Magyar Tudományos Akadémia javasolta a magyar historikusoknak, hogy csak a trianoni Magyarország területén történteket kutassák. - Húsz évvel a diktatúra után még mindig fehér foltok éktelenkednek történelmi emlékezetünkben. Pótolni kell a feledésre ítélt életmûveket, és ebben a munkában a Kráter Mûhely Egyesület élen jár, nekik köszönhetjük Wass Albert reneszánszát, a regényíró Németh László újrafelfedezését, az Aranyrög sorozatot - emelte ki Szõcs Géza. Az Erdély monográfia kapcsán úgy vélekedett: a kötet emléket állít annak a tudósnemzedéknek, amelynek élén a hetven éve elhunyt gróf Teleki Pál állt. - Olyan részletek derülnek ki belõle, amelyekrõl a mai napig hallgatnak határon innen és túl - összegezte az államtitkár. A monográfia keletkezésének körülményeit a jelen kiadás ötletgazdája, az utószó írója, Barcsa Dániel történész elevenítette fel. Elhangzott: Trianon teljesen felkészületlenül érte a magyar értelmiséget, a kezdeti bénultság pedig késõbb irredenta mozgalmakba csapott át, amelyek azonban teljesen kontraproduktívnak bizonyultak. Ezzel szemben a Klebelsberg Kunó és gróf Teleki Pál nevével fémjelzett békés revízió valódi értékeket teremtett: iskolák, egyetemek, tudományos intézmények létesültek, megszületett a magyarságtudomány, monográfiák, forráskiadványok jelentek meg. - A kötet a második bécsi döntés után került az olvasókhoz, példányainak jó részét bezúzták, könyvtárakban a zárolt részlegre került, szerzõit Rákosi és Kádár számûzetésbe, emigrációba, öngyilkosságba kényszerítette, ha nem sikerült a maga szolgálatába állítania õket. - A történelemhamisítás Magyarországon is dívott, és mai napig is tart - szögezte le a történész. A könyvbemutató zárómozzanataként Turcsány Péter tartott vetítettképes elõadást A nemzetféltõ Wass Albert címmel. Sándor Boglárka Ágnes Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 5.�?jra kell gombolni a kormányzati mellénytLakatos Péter képviselõ a kormányzás újragondolását szorgalmazza A szombati kolozsvári SZKT-ülésen, a szövetségi elnök politikai beszámolóját követõ vitában érdekes és rendhagyónak mondható felszólalások is elhangzottak. Egyik ilyen okfejtés Lakatos Péter nagyváradi képviselõé volt, aki felhívta a figyelmet: újra kell gombolni a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy. A képviselõ szerint mostanában a romániai közélet érdeklõdését csak a válások és a Wikileaks által közzétett dokumentumok tudják felcsigázni. Azok a jelentések, amelyeket az amerikai nagykövetségek küldtek haza az utóbbi 10 évben és valamilyen titokzatos módon nyilvánosságra kerültek. Az SZKT-n azonban egy képzelt szcenáriumot mutatott be azokból a Budapestrõl illetve Bukarestbõl a Fehér Háznak küldött jelentésekbõl, amelyeket a Wikileaks csak 2020-ban fog nyilvánosságra hozni: Eszerint: 2011. március 17: A bukaresti nagykövetség helyzetelemzése szerint gyorsabban és simábban megoldódott volna a március 15-i, a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét és nem hagyja, hogy a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatáson belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába. 2011. március 29., Budapest: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház. 2011. március 30: A budapesti nagykövetség szerint megmagyarázhatatlan, mi baja Tõkés Lászlónak Szõcs Géza kulturális államtitkárral, hogy javasolta Budai Gyula kormánybiztosnak, számoltassa el az RMDSZ-t a Magyarországról kapott támogatásokkal kapcsolatban. Feltehetõleg Tõkés az önfeljelentésnek ezt a különleges módját választotta, hogy tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. 2011. április 1: Romániában hivatalosan véget ért a recesszió, de ezt Traian Basescun és Emil Bocon kívül senki sem vette észre. Mi több, akadt olyan RMDSZ- es képviselõ, aki szerint, bár az államelnök minden évben kétszer, tavasszal és õsszel menetrendszerûen bejelenti, hogy látja az alagút végén a remény lángját pislákolni, olyan, mintha egy óráról, amely napjában csak kétszer mutatja a pontos idõt, azt állítanánk, hogy az egy pontos, jól járó óra. Pedig nem is mûködik. 2011. április 2: Nagy nyomásnak van kitéve a nemrég megválasztott RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor. Több megyei szervezet vezetõsége is azon a véleményen van, hogy intézményesen kellene tárgyalni az ellenzékkel, fõleg ha vezetõik, Antonescu és Ponta ezt hivatalosan is kezdeményezték és vészesen közelednek a helyhatósági választások. Csapdahelyzetben a kormány A képviselõ ezek után nem folytatta a Wikileaks- kiszivárogtatások ismertetését fontosabbnak nevezte, hogy mit tesz, mit fog tenni az RMDSZ. Csapdahelyzetben van a kormány, vagy hogy államelnökünk is megértse, egy olyan szûk öbölbe vezetett minket, amibõl az erõs ellenáramlat és a hajó gyenge motorjai miatt nem tudunk kievickélni. Ráadásul Traian Basescu idõhúzásos taktikája sehova sem vezet. Meglebegtette a kormányfõcserét, de nem tudta kivitelezni, elõbb az RMDSZ-kongresszus, késõbb a PD-L-beli választások utánra halasztotta a tervezett kormányátalakítást, amitõl gyökeres változásokat és társadalmi elfogadottságot remél. Eközben 5,4 milliárd eurós készenléti hitelt jegyzett elõ az ország nevében, de ha tovább is így mennek a dolgok, már szeptemberben hozzá is fog nyúlni, elõre nem látható okokra hivatkozva - jelentette ki a képviselõ. Rámutatott: Egyértelmû, hogy idõben behatárolt, konkrét, gazdaságélénkítõ intézkedéscsomagra van szükség, amit viszont ez a kormány ezzel a kormányfõvel nem hajlandó felvállalni, mert nincs mersze az államelnök rögeszméivel szembemenni. Basescu is be kellene lássa, hogy a Nemzetközi Valutaalap csak az egyensúlyteremtést, a túlélést hajlandó finanszírozni, nem érdekelt abban, hogy fenntartható fejlõdés legyen, mert akkor kiderülne, hogy nélkülük is lehet boldogulni. Az RMDSZ-nek kormányon kell lenni, viszont újra kell gombolni ezt a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy mondta végül Lakatos Péter. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2011. április 20.KönyvbemutatóKézdivásárhelyen ma, április 20- án 17 órától a Céhtörténeti Múzeum Incze László Kiállítótermében Sylvester Lajos közíró bemutatja dr. Szõcs Géza A család hangja címû könyvét. Házigazdája Dimény Attila múzeumigazgató. A kötet a helyszínen megvásárolható, a szerzõ dedikál. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 22.A család hangjaBemutatták dr. Szõcs Géza új könyvét Bár rövid idõ alatt készült el, mégis több évtized óta felgyûlt, beérett anyag van abban a kiadványban, ami dr. Szõcs Géza volt rádiós szakember, egyetemi tanár nevével fémjelezve megjelent. A család hangja címû könyv ismét egy olyan sokoldalú kiadvány, ami egyaránt felfogható mûvelõdéstörténeti, szociológiai és nagyon emberi hangokat tartalmazó mûnek. A könyvet szerda délután mutatták be a Céhtörténeti Múzeum Incze László Termében. A lélek, az oskola és a szülõföld hangjának a folytatása A család hangja, melynek méltatatására a szerzõ jó barátja, Sylvester Lajos közíró vállalkozott. Ez a könyv a mi könyvünk, 12 életút szerepel a kötetben, az képezi a törzsanyagot. S azért is érdekes, mert tárgyilagosan közvetít gondolatokat, annak ellenére, hogy az emberek nagy többsége hajlamos kiszínezni mások és saját élettörténetét is - mondotta a közíró, aki szerint fantasztikus az a munka, amit dr. Szõcs Géza a magyar kultúra és társadalom érdekében tett. Sylvester Lajos szerint A család hangja akár emlékmûként is felfogható, amit az írója a magyar társadalomnak jelképesen állított. A kötet méltatása után a szerzõ, a tõle megszokott öniróniával, finom humorral megtûzdelt szellemi utazáson vezette végig a jelenlevõket, akik elsõ kézbõl értesülhettek arról, hogy mit és miért tartalmaz a kiadvány. A nevetõizmokat is próbára tevõ önvallomás alatt megtudhattuk: bár sokan azt gondolnák, hogy a kötetben bemutatott 12 család egy szubjektív válogatás eredménye, ez nem így van: hosszas fontolgatás és rostálás alapján kerültek bele a kötetbe, és a sértõdések, kifogások elkerülése végett ábécé sorrendben. Végül ez nem így sikeredett - mondta dr. Szõcs Géza, aki szerint egy fizikusnak megbocsátható, hogy a betûrendet IGH-ra cserélte fel véletlenül GHI helyett. A sorozat negyedik kötete négy fejezetre tagolódik. Az elsõben a szerzõ a vele egykorú ifjakat szólaltatta meg, akik hét-nyolc évtizedre visszanyúló élményeiket osztják meg az olvasókkal. A második fejezet egyben a kiadvány névadója is, és a fiának születésére emlékezik vissza a szerzõ, aki a kisbaba nevében fogalmazta meg a gondolatait. A harmadik negyed a színpad hangja, hiszen dr. Szõcs Géza neve összefonódik a színházi élettel, írt már gyerekszíndarabot, és a világot jelentõ deszkákra vitt több klasszikust is. A negyedik fejezet sokak számára érdekes lehet: az Egy más világ hangjában az íróember a róla szóló szekuritátés megfigyelési-dossziékba nyújt betekintést, de ugyanitt olvashatunk a málenkij robot és az orosz hadifogság történéseirõl is. A könyvvel egy idõben jelent meg a Háromszéki harangszó címû CD is: ez fejezeteket tartalmaz egy székely rádiós naplójából, a pár perces részleteket tartalmazó hanganyagokat egy kolozsvári színész mondta fel a korongra. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 23.A család hangjaEz a címe dr. Szõcs Géza kézdivásárhelyi nyugalmazott egyetemi tanár legújabb, sorban az ötödik könyvének, melyet népes érdeklõdõ jelenlétében szerdán délután a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum Incze László Termében mutattak be. A magánkiadásban megjelentetett könyv tizenkét család életútját követi, és külön fejezetet szentel saját megfigyelési dossziéjának, abból közöl magyarra fordított részleteket. Dr. Szõcs Géza új könyvét Sylvester Lajos közíró, lapunk fõmunkatársa méltatta. A kötetet ifj. Szõcs Géza szerkesztette, tördelte és mutatós borítóját is õ készítette. Dr. Szõcs Géza bejelentette: következõ könyvének címe Az ûr hangja. A találkozó végén a szerzõ dedikált. (Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 3.Rögzítik a teljes magyar kultúrkincsetA kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot - mondta Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára. Az államtitkár kifejtette: a XXI. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot. A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyûjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremetett alkotások digitális rögzítésére, és alkalmas a nemzet és a világ elõtt bemutatni a közös örökségünket, alkotómunkákat. Szõcs Géza felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre, amely alapvetõen befolyásolja a magyar kultúra jövõjét. A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsõségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság elsõ számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék õket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetõségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár. Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az sms-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az elsõ, sms-ben írt regény. A jellemzõen fiatalok által használt, saját szókészletû nyelvet az idõsebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idõvel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs. Abban, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon kettõs nyelvezet, a médiának és a kormányzatnak is közös feladata és felelõssége van - hangsúlyozta Szõcs Géza. kulturpart.hu Erdély.ma 2011. május 5.Magyar digitális archívum készülA kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs digitális rögzítésére és minél szélesebb körben hozzáférhetõvé tételére lesz hivatott - mondta Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára a kétnapos siófoki Média Hungary konferencia nyitóelõadásán kedden. Az államtitkár kifejtette: a 21. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot. A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyûjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremtett alkotások digitális rögzítésére, és alkalmas a nemzet és a világ elõtt bemutatni a közös örökségünket alkotó munkákat. A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsõségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság elsõ számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék õket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetõségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár. Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az SMS-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az elsõ, SMS-ben írt regény. A jellemzõen fiatalok használta, saját szókészletû nyelvet az idõsebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idõvel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 20.A romániai magyar elit fantomképeEgyedülálló felmérés nyomán dolgozta ki a romániai magyar elit fantomképét a miskolci egyetem szociológiai intézetének docense, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa által vezetett kutatócsoport. Kik a romániai magyar kulturális, gazdasági és politikai elit legismertebb, legbefolyásosabb képviselõi, melyek az elitgazdag illetve elitkibocsátó erdélyi városok - egyebek között ezekre a kérdésekre kapunk választ a Párhuzamos világok? Az erdélyi magyar gazdasági és kulturális elit szocio-demográfiai jellemzõi címû tanulmányban közölt felmérésbõl. Gazdasági, kulturális, politikai rangsorok Nagy általánosságban a romániai magyar elit fantomképét így írhatnánk le: mérsékelt jobboldali beállítottságú, egyetemi végzettséggel rendelkezõ férfi. Konkrétabban, a gazdasági és kulturális elit megkérdezett tagjainak válaszai szerint, a romániai kulturális elit kiemelkedõ tagjai között a listavezetõ Kányádi Sándor és Tompa Gábor; elõbbire a gazdasági és kulturális elitet képviselõk 24,6 illetve 40,7, utóbbira pedig 6,6 valamint 29 százaléka szavazott. A rangsor a következõben - a gazdasági elit szerint - Markó Béla, Gáspárik Attila, Szõcs Géza, és holtversenyben Kovács András Ferenc továbbá Tõkés László, a kulturális elit viszont a harmadik helyen Kovács András Ferencet, majd Egyed Ákost, Kántor Lajost és Bocsárdi Lászlót nevezte meg. Az úgynevezett gazdasági reputációs elit listájának elsõ helyét illetõen ismét megegyezik a gazdasági és kulturális személyek véleménye: mindkét csoport Verestóy Attilát nevezte meg 22,6 valamint 27,5 százalékos szavazataránnyal. A gazdaságiak szerint azonban a második helyen Teszári Zoltán áll, majd Pászkány Árpád, Szarvadi Lóránd, László János, Péter Pál és Kurkó János György következik, míg a megkérdezett kulturális személyiségek által felállított sorrendben Pászkány Árpád, Teszári Zoltán, Kurkó János György, Péter Pál, Szarvadi Lóránd, majd holtversenyben László János és Böszörményi Zoltán követi az RMDSZ szenátorát. A megkérdezettek felállították a közvéleményre legnagyobb hatással lévõ romániai magyar személyek rangsorát is, itt a gazdasági elit Tõkés Lászlót, a kulturális elit pedig Kántor Lajost helyezte az élhelyre. A politikai elit tekintetében a gazdasági és kulturális elit csoportjának véleménye az elsõ két hely esetében ismét megegyezik: 45,9 illetve 65,6 százalékban Markó Bélát, majd 42 valamint 57,7 százalékban Tõkés Lászlót nevezték meg. A sorrend ezután a gazdaságiak szerint így alakult: Borbély László, Kelemen Hunor, Frunda György és Verestóy Attila, a kulturális személyiségek pedig a továbbiakban a Kelemen Hunor, Borbély László, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter sorrendet állították fel. Hol születik? �?rdekes módon, a gazdasági elit tagjainak túlnyomó része, 55 százaléka székelyföldi születésû, Hargita, Kovászna illetve Maros megyei, legtöbben közülük - 32,2 százalék - Hargita megyébõl származnak. A kulturális elit esetében Hargita megye viszont 19,5 százalékkal csupán a második helyen áll, a 22,1 százalékos Kolozs megyét - nagyrészt Kolozsvárt - követõen. A népszámlálási adatokkal összevetve világossá válik, hogy a kisebbségi elit - Kolozs megyén kívül - leginkább a viszonylag nagyobb magyar nemzetiségi aránnyal rendelkezõ régiókban tömörül. Ebbõl viszont azt a következtetést is le lehet vonni, hogy többnyire eltûnik a szórványmagyar területeken. A gazdasági és kulturális elit tagjainak közel fele kilenc helységben született: Brassóban, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen. A gazdasági elit közül legtöbben három városból: Marosvásárhelyrõl (8,2 százalék), Székelyudvarhelyról (7,7 százalék) és Kolozsvárról származnak. A kulturális elit legtöbb tagját szintén ugyanez a három város adta, csak a sorrend változik: Kolozsvárról 16,7 Marosvásárhelyrõl 9,9, Székelyudvarhelyrõl 4 százalék származik. Nemzetiségi, nyelvi kötõdés a családban A felmérésbõl az is kitûnik, hogy a gazdasági elit gyermekbarátabb a kulturális elitnél: 85,2 százalékának vagy gyermeke, utóbbiak 79,7 százalékos arányához képest. A kulturális elit viszont inkább választ magának magyar élettársat - részarányuk 93,4 százalék - a gazdasági elit azonban kevésbé ragaszkodik a házasság szempontjából nemzetiségi gyökereihez, csupán 82,8 százaléka él magyar házastárssal. Ezek után igen érdekes a következõ adat, miszerint mindkét csoport tagjai nagyjából hasonló arányban - 85-86 százalék - használják a magyar nyelvet otthonukban. Emellett az elittagok román és más idegen nyelven jobban beszélnek, mint az erdélyi magyarok általában. Adalékként még megemlíthetõ, hogy a kulturális elit a német, a francia, a spanyol és az orosz nyelvet beszéli jobban, a gazdasági pedig a román és olasz nyelvben jártasabb, az angoltudás részaránya viszont nagyjából mindkét csoport esetében azonos. A közösségi hovatartozás szempontjából fontos és jellemzõ adat: a gazdasági és a kulturális elitcsoport tagjainak mintegy kétharmada - 36,2 és 36,4 százaléka - elsõsorban erdélyinek, 26,3 illetve 32,7 százaléka pedig erdélyi magyarnak vallotta magát. Emellett a gazdasági elit 13,5 és 9,1 százaléka székelynek, illetve magyarnak tekinti magát, a kulturális elitnél ez a részarány 12,5 és 6,9 százalék - utóbbi esetében viszont a kulturális elit hozzáteszi a romániai jelzõt is. �?MSZ/Transindex �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 24.Valótlanságot állít a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyébenValótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztõl származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a mûalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvû táblára bólintott rá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában. Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplõ szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani - áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban. A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a mûalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következõ feliratot: Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre. A Kolozsi Tibor szobrászmûvész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végzõ Concefa cégnek küldött levelében az áll: a MATHIAS REX feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése elõtt volt - az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelõen. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelõen készítik el. A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivõ szerint az építkezési engedély is elõírta egy feliratos, bronzból készült lap elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végzõ vállalat valószínûleg csak most helyezte el a táblát - ahogyan a terv azt elõírta. Kelemen Hunor kedd délelõtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közelébõl, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. �?rvei szerint a mûemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését. Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elõl. Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. Percrõl percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elõ, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata elõtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sõt még a betûtípust is rögzíti - nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfûzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelõen, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvû bronztáblát. Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat - reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. Amit tettek bûnténynek minõsíthetõ - kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségû politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttmûködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, fõleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfûzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása - nyilatkozta a Krónikának Máté András. A Mátyás-szoborcsoport talapzata elõtt hétfõ délután jelent meg egy román nyelvû tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övezõ füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kõtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevõket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszõnyeg takarná el. Gyújtópontban - El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát! Szõcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekbõl egyértelmûen kiderül: az országos mûemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvû felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerrõl számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplõ helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztõi, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik. A mûvelõdési minisztérium hétfõn késõ este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor elõtti gyeprõl, amit hétfõn délután vettek észre elõször Kolozsvár fõterén. László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfõn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata elõtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelõtt közleményben azt állította, hogy az építtetõ cég helyezte el hétvégén a táblát az emlékmû restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fõ alakja elé, tehát a gyepes rész kellõs közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni. A múlt hét végén a kivitelezõ által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetõen - szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvû, és a fordításban így hangzik: 1932 - a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: 2010 - a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: Kolozsi: megindokoltuk a változtatást Az április eleji újraavatási ünnepség elõtt elhelyezett négynyelvû tábla román, magyar, angol és német nyelven í 2011. május 25.Szõcs Géza: szellemi és politikai rongálás történtA Nemzeti Erõforrás Minisztériumának államtitkára ártalmasnak nevezte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé ismeretlenek egy vitatható szövegû táblát helyeztek ki. Szellemi és politikai rongálásnak nevezte Szõcs Géza kulturális államtitkár azt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy vitatott tartalmú táblát helyezett el a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport esztétikai terébe. Szõcs: brutális beavatkozás történt A Nemzeti Erõforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság címû kolozsvári napilapnak nyilatkozott. Elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amirõl õt elõzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó. Mátyás szobor Leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentésérõl volt szó, amikor anyagilag támogatták a mûalkotás felújítását. Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás - hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott: egyetlen egy mûtárgy esetében sem engedhetõ meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festõ közölni akart. Szõcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy mûtárgyba behatoljanak politikai üzenetekkel - olvasható a Szabadságban. Hétfõn került ki a tábla Hétfõn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás király szoborcsoport elõtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértõ, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztõl. Ez az idézet a következõ: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. Elõször 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amely 1940-ben �?szak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után lekerült, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román mûvelõdési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal. hirado.hu Erdély.ma 2011. június 3.Bizonyosság és kételyKövek a Szamosban Tamás Gáspár Miklós Gyimesi �?va (kritikus, irodalomtörténész, a kolozsvári egyetem tanára, a romániai/erdélyi demokratikus fordulat egyik legjelentõsebb alakja) megtöltött egy hátizsákot kövekkel, és elsüllyedt a Szamosban. Elsüllyedt vele együtt sok minden. Nem csak a kövek. Az a hit például, hogy a romániai magyar irodalom önálló létezõ, és rettenetesen fontos, élet és halál, minden. �?n még emlékszem, milyen érzések vették körül ezt a hitet - azon kívül, hogy a romániai magyar irodalom a romániai magyar életet helyettesítette -, magában a magyar írásban rejlett akkor valami lázadó titok. Korolenko mondta, hogy hazám az orosz irodalom; hazánk a romániai magyar irodalom volt - volt. Ma már alig vesznek erdélyi magyar könyvet az erdélyi magyar olvasók, ma már nem nagyon fizetnek elõ erdélyi magyar lapokra. Ezek szerint az erdélyi magyar olvasóknak már van másik hazájuk. Csak nem tudni, hol. A romániai magyar irodalom avval, hogy modern volt, modern hazát adott a romániai magyar olvasóknak abban az országban - a Ceauºescu-rezsim Romániájában -, amely agresszívan épült, mégis omladozott, amely a maga korszerûtlen ipari civilizációjával eleve romnak készült, s amelyben mindent elfoglalt a korszerûtlenség lényege, a szegénység. S amely ennélfogva nem tetszett modernnek. Hiszen a Nyugat, a modernség foglalata, nem volt szegény. Ma már modern Kelet-Európa is, de megmaradt szegénynek. Ma a Nyugat - Romániában mindenképp, de hovatovább Magyarországon is - nem annyira a modernség középpontja, mint egyszerûen menekülési, kivándorlási célpont, nem a vágyak tárgya, hanem a szûkösség kényszerû következménye. Nem a szabadság képzetes hona, hanem a megélhetés eshetõsége. Ám akkor - 1968 és 1989 között - a modernség szabadságeszmény volt, s mivel magyarul szólt, pedig a magyarság, ha nem is volt mindig üldözött, elismert se volt soha, lázadó eszmény is. A romániai magyar irodalom nevezetû konstrukció akkor is a lázadás szinonimája volt, maga volt a Más, akkor is, ha maga egyáltalán nem lázadt, s ha a hátrahagyott mûvek zöme, mint mindig, triviális (ha az ehhöz az irodalomhoz fûzõdõ hiteket feledjük), de nekünk, akkori és ottani olvasóknak csak ritkán tûnt föl ilyennek. Gyimesi �?va ennek az irodalomideológiának volt a leghatásosabb, legõszintébb hitvallója. Nem közvetlenül. �?t a strukturalizmus ütötte résen betóduló új poétikák ihlették, a modernizmusnak õ modernista kritikusa volt, distancia nélkül. A kelet-európai modernizmus 1968 és 1989 között nem volt kritikus és kritikai önmagával szemben - ezért se volt semekkora hatása a frankfurti iskolának -, s ezért se gondol a kelet-európai késõmodernizmus többnyire az égvilágon semmit a kapitalizmusról. A kelet-európai modernizmusnak a kapitalizmus nem problémának látszott, hanem a Nyugatnak Kelet-Európából nézve a Nyugat tisztán kapitalista, ami súlyos tévedés. A kelet-európai modernista Nyugat-paradigma szerint a Nyugat (tehát az, ami kívánatos): demokratikus, kapitalista, szabad, racionális és antinacionalista. Ez a nyugati civilizáció leírásának ugyan nem jó, de az 1989 elõtti diktatúrákban a maga módján hõsi eszmény volt. �?s Gyimesi �?va megtestesítette ezt a hõsiességet. Olyan kultúrában élt, sõt: olyan kultúrának volt vezetõ alakja, amelyet egy másik, többségi nemzeti kultúra utált és megvetett anélkül, hogy ismerte volna. Az úgyszólván mindenki által lényeginek hitt román-magyar ellentét életünk alapténye volt, a rendszer sovén propagandájában mi voltunk az ellenség. Ebben a helyzetben - s abban a helyzetben, amelyben a romániai magyar irodalom kultusz volt és kultusztárgy - Gyimesi �?va soha nem válaszolt ellenirányú nacionalizmussal, s ez eldöntötte nyilvános élete irányát. Tanúsíthatom, a félig öntudatlan magyar nacionalista kísértéseket nehéz volt elhárítani. Hiszen óhajaink nemzetiségi természetûek voltak, és szemben álltak a Ceauºescu-féle román etnikai állam legalapvetõbb törekvéseivel. Gyimesi �?va és a legjobbak válasza erre is a kelet-európai ellenzékiség válasza volt: a demokrácia. A szabad nyilvánosság, a cenzúrázatlan szó teremtõ erejének mítosza, a szóból tett õsi reménységének szabadelvû változata. Azonban - szemben másokkal - ezt a hitet akkor is megõrizte, amikor az etnosztálinista diktatúra összedõlt, amikor a szabadsághõsök egy részérõl kiderült, hogy a maguk kisebb-nagyobb körletében merev, sovén, tekintélyelvû etnicisták. Gyimesi �?va a nyolcvanas évek második felében egyre nyíltabban és bátrabban volt ellenzéki (s így jóval többet kockáztatott, mint magyarországi elvbarátai), s a romániai forradalom idején s utána rengetegen csodálták, rengetegen követték s hallgattak rá. Ez nem tartott sokáig. Gyimesi �?va kénytelen volt immár a magyar nacionalizmussal és etnicizmussal hadakozni. Ez egészen más dolog volt, mint a morálisan egyszerû korábbi konstelláció - a gyönge és támadott kisebbség védekezik a többségre hivatkozó, irtózatos erejû államhatalommal szemben -, itt már bonyolult hatalmi összefüggésekkel kellett volna megküzdeni, amelyben magyar szervezetek, román pártok, budapesti kormányok egyaránt aktorok; itt már a puszta humanista tiltakozás és jó ízlés erõtlen volt, s megszûnt a romániai magyar irodalom (amelyhez Gyimesi �?va tartozott) kultikus befolyása és a regionális magyar közösség számára volt érinthetetlensége. A professzor asszonynak nemzetfóbiája van - írta Tõkés László volt püspök, az Európai Parlament alelnöke. (Nagyjából ugyanahhoz a kolozsvári generációhoz tartozunk mind a hárman, Balla Zsófiával négyen, a kissé fiatalabb Cselényi Lászlóval és Szõcs Gézával egyetemben...) A pesti szabású magyar nemzeti frenézis Erdélyben is elterjedt, miközben egyre gyorsul a magyar kisebbség jobbára önkéntes asszimilációja, a Székelyföld lelki és politikai elszakadása Belsõ-Erdélytõl és a Partiumtól - és a kivándorlás. Mi a hivatása ebben a szabadelvû demokratának, az emberi jogi ellenzék hagyománya letéteményesének? Nehéz megmondani. Marad a ragaszkodás, a hûség, a konokság. Gyöngy és homok c. híres írásában Gyimesi �?va megpróbálta - már kritikusabban ugyan, de mégis, még egyszer - a kisebbségi magyar kultúra legalább utólagos heroizálását, késõbb az erdélyi kulturális érték(kis)világok elemzését, benne a transzilvanizmussal, egyebekkel. De ez történetírás volt, ha Gyimesi �?va ifjúságáról szólt is, nem társalkotói munka a kortárs irodalomban, amelyben a külön erdélyi funkció és karakter - a mesterséges határok föloldódásával - egyre inkább elmosódni látszik. A regionális jelleget Ugron Zsolna grófkisasszonyos bestsellere nyújtja harmincéves svábhegyi öreguraknak. �?rtékes munkák Gyimesi �?vának ezek az írásai - kései írások? -, de ami legjobb bennük, az szakma, ezt meg már mások is mûvelik, nem rosszul. Elsüllyedt a Szamosban annak a megértése is, hogy a hovatovább avíttnak tetszõ demokratikus, emberi jogi meggyõzõdés, antinacionalizmus, emberi szolidaritás, a felebarátaink méltóságának védelme, a szabadsághit - csupa banalizált, trivializált, elkoptatott tartalom - miatt a világ egyik legfélelmetesebb titkosrendõrsége követhette az embert, behatolhatott élete intimitásaiba, ráállíthatott fizetett ügynököket. A Román Szocialista Köztársaság állambiztonsági szolgálata komoly összegeket áldozhatott - tanú rá Gyimesi �?va életében megjelent utolsó könyve, a Szem a láncban - a szerzõ megfigyelésére és cselekedeteinek összehasonlító módszerrel végzett értékelésére. Ennek a tudatában éltünk; mindig a nyomunkban voltak; nem lehettek titkaink. �?letünk a titkosszolgálat színpadán játszódott: busásan honorált ellenségeink voltak a nézõk. A szereplõk nem kaptak gázsit; õk fizettek. �?va nagyon jól észrevette, hogy ez nem volt titkos megfigyelés, hiszen az üldözött majdnem mindig tudott róla. Hiába ezerlaposak a személyi dossziék, a cél nem információgyûjtés volt, hanem elnyomás. �?va kolozsvári munkáskörnyezetbõl jött, ha nem is éppen munkáscsaládból, megmaradt benne valami plebejus érdesség, vadság, keménység, amely tisztán szociális volt ebben a túlérzékeny, mindig megbántott, mindenfajta rosszaságot magára rántó asszonyban. Rossz házasság, boldog 2011. június 9.MaNDA, a kultúrkincsértMegalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA), amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetõvé tegye. Az Országgyûlés hétfõn fogadta el a filmtörvény és a múzeumi törvény módosítását, így a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejöhet a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet - jelentette be hétfõn Budapesten Szõcs Géza. A Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelõs államtitkára hangsúlyozta: a napjainkban zajló digitális forradalom hasonló jelentõségû a korábbi kommunikációs paradigmaváltásokhoz: a nyelvek kialakulásához, az írás elterjedéséhez vagy a nyomtatás térhódításához. Nagy kihívás elõtt állunk, hogy megelõzzük a változásokat, követjük õket vagy leszakadunk - mutatott rá. Mint Szõcs Géza kiemelte, az elmúlt években a hazai közgyûjtemények jelentõs mennyiségû kulturális tartalmat digitalizáltak állami támogatásból, a dokumentumok többsége azonban jelenleg a nagyközönség számára elérhetetlen, zárt rendszerekben található, melyek ráadásul többnyire nem is kompatibilisek egymással. A MaNDA feladata ezért az lesz, hogy ezeket a tartalmakat egy gazdag és szórakoztatva informáló központi felületen keresztül elérhetõvé tegye, tárolja, és a frissen keletkezõ vagy még nem rögzített alkotásokat digitalizálja - sorolta. Az államtitkár beszámolója szerint a jogdíjakkal nem terhelt mûvek esetén a hozzáférés ingyenes lesz, a többi tartalomnál pedig lehetõség nyílik majd az online fizetésre. Fontos feladat lesz, hogy a közös európai kulturális adatbázisba, az Europeanába is minél több magyar tartalom kerüljön fel, hiszen a jelenleg ott található 14 millió dokumentumnak csak 9 ezreléke magyar - közölte Szõcs Géza. Mint a fõigazgatói pályázat kiírásáig a MaNDÁ-t miniszteri biztosként irányító Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Fõosztályának vezetõje elmondta, a központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el. Elmondása szerint a MaNDA-projekt elsõ lépése egy nemzeti digitális kataszter létrehozása, majd egy intelligens metaadat-keresõ kifejlesztése, amely képes lesz a különbözõ adatbázisokban keresni, és a találatokat a központi felületen megjeleníteni. A MaNDA a jövõben módszertani központként is mûködik, így létrejönnek majd a digitalizáció egységes sztenderdjei. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 14.Az RMDSZ magyar nyelvû reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatalPiros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház elõtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen. Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezõinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthetõ idegen nyelvnek, és hogy a városháza sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínûségét Magyarellenes cselekedetek A flashmobon résztvevõk többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett �?dvözöljük Kolozsváron! feliratú ötnyelvû táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékmûvet a városi rendõrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvû reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendõrség két tüntetõt igazolt és bekísért az õrsre. A Kifor közleményében elítéli a régi idõkre emlékeztetõ megfélemlítést. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán. Szemet szúrt a reklámpannó A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvû reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerûsítõ óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? - teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter fõtitkár, arra kérve Sorin Apostut, ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe. Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvû óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású munkatársa. A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitalã Kulturalã (Kolozsvár Kulturális Fõváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is - nyilatkozta a Krónikának Szõcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan - bár szerintem ez nagyon buta gondolat -, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentõs mûtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg - fejtette ki lapunknak Szõcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselõ javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására. V. L.) Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Szõcs: nem kaptunk ígéretet a Iorga-idézetes tábla ügyének rendezéséreMagyarország nem kapott választ a román hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy eltávolítják a Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett, Nicolae Iorga idézetet tartalmazó táblát - jelentette ki a hétvégén Kolozsváron Szõcs Géza magyar kulturális államtitkár. Szõcs a Mediafaxhírügynökség kérdésére válaszolva elmondta: szerinte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal saját maga fog arra a belátásra jutni, hogy ennek a táblának nincs mit keresnie a szobor esztétikai terében, ha nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni akárcsak a Gheorghe Funar irányította egykori városvezetés. Mindeddig Magyarország nem kapott olyan választ a román hatóságoktól, amely a konfliktusossá váló helyzet rendezésére irányuló ígéretet tartalmazott volna - tette hozzá az államtitkár. Az államtitkár felidézte, hogy az évek során voltak még konfliktusok a Mátyás király szoborcsoport kapcsán, de azok az agresszív erõk, amelyek feszültséget akartak gerjeszteni, végül eltûntek. - Ki emlékszik még Gheorghe Funarra? �?gy gondolom, hogy ha a jelenlegi városvezetés nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni, hanem mûvészetért és a kultúráért való tetteiért akar emlékezetes maradni, akkor õ maga fog arra a belátásra jutni, hogy annak a táblának nincs mit ott keresnie. A táblát ki lehet állítani másutt, könyvekben lehet elemezni, de semmiképpen sem szabad egy mûvészeti alkotás esztétikai terében elhelyezni - mondta Szõcs Géza. Az államtitkár ismét megerõsítette, hogy Magyarország nem fogja visszakérni a restaurálás költségeire folyósított 400 ezer eurót. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 23.Rövidebb lábakon KisvárdaAz igazi fesztiválhangulatról kellett lemondania az anyagi nehézségek miatt a kisvárdai színházi fesztiválnak, amely idén szinte kizárólag csak a versenyprogramra tudott koncentrálni. Megszorítás van az egész országban és ez természetesen a kisvárdai fesztivált is érintette. A szûkös anyagi keretbõl fõként a versenyprogramra kellett koncentrálnunk, amelynek javára kénytelenek voltunk megnyirbálni az igazi, a szó szoros értelmében vett fesztiválos rendezvényeinket - nyilatkozta az �?MSZ-nek Nyakó Béla. A Kisvárdai Várszínház, illetve a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója Mínuszban az eddigi pluszok Nyakó hangsúlyozta: ezekben a megszorításokban az a legrosszabb, hogy amit eddig sikerült pluszként megalkotni, most arról kellett lemondanunk. Az igazgató elmondta az anyagi nehézségek ellenére nem került veszélybe a kisvárdai fesztivál. Több lábon álltunk, bár kétségkívül rövidebbek lettek a lábaink - fogalmazott. Nekem a leginkább az fáj, hogy kimarad a mindig nagy sikert arató, a határon túli színmûvészeti egyetemek elõadásai, produkciói és az ezzel kapcsolatos szakmai programok, work-shopok - magyarázta lapunknak Nyakó, majd hozzátette: az elmúlt években a rendezõk ezen a programon tekinthették meg a végzõsöket, akiknek könnyebb volt leszerzõdniük így az egyes színházakhoz. Megtudtuk, a Rákóczi stúdió terem azért nem nyílt meg idén, mert közel 3-4 millió forintra lett volna szükség a különbözõ fény- és hangtechnikák felszereléséhez. Az elmúlt években megszokott szabadtéri Fesztiválszínpad kimaradása igazából a város fesztiválhangulatából vett vissza - sorolta tovább Nyakó, de elmondása szerint a szakmát nem érinti annyira a költségvetés megnyirbálása, a versenyprogramok, beszélgetések ugyanúgy zajlanak. �?s reméljük, hogy jövõtõl minden visszatér a régi kerékvágányba - bizakodott Nyakó. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bár kellemes élményekben van részük Kisvárdán, sikere volt az elõadásuknak, érzõdik az, hogy minden a merülési vonalon történik. Elmondta, hogy a pécsi POSZT-on és a Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozón is érezhetõ volt egy bizonyos szintû feszült, várakozásteli hangulat, de ennek ellenére, Nyakó Bélához hasonlóan reménykedve néz a jövõ elé. Az igazgató-rendezõtõl megtudtuk, hogy Szõcs Géza kultúráért felelõs államtitkár a határon túli színházak vezetõinek részvételével szombaton kerekasztal-beszélgetést tart. A beszélgetés témája: a határon túli magyar hivatásos színházak a XXI. század második évtizedében - helyzetkép, problémák és törekvések. Jelentõs erdélyi részvétel Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a szombatig tartó fesztiválon szinte mindenik erdélyi társulat jelen van. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár címû darabja a fesztivált nyitotta, de Háromszékrõl fellépnek még az M Stúdió mûvészei is, illetve Kézdivásárhelyrõl a Városi Színház társulatának tagjai. A Szatmárnémeti �?szaki Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét, a Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplõ szerzõt keres címû színmûvet vitték a fesztiválra. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Shakespeare Ahogy tetszik címû vígjátékát és a Zián és Kopik címû bábelõadással utaztak Kisvárdára, a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata pedig Csehov Platonovjával A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiáját vitték a fesztiválra, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Carlo Goldoni Hazugját mutatják be, a Csíki Játékszín pedig a Finito-val lépett fel. Az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is. Farkas István �?j Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-19
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
